Author Archive
Tantestületi kirándulás
2013. június 23. vasárnap | 
Szerző Tantestületi kirándulás
2013.06.18.
A Dózsa iskola hagyományaihoz híven a tanév lezárása után útnak indult a tantestület. Igazi felüdülés volt egy hosszú, dolgos tanév után.
Nem mentünk messze. Badacsonytomaj, ez az ősi település volt az első állomás. A honfoglalás utáni időkben keresztény szőlőművelők lakták, majd bencés szerzetesek telepedtek le, akik Isten dicsőségére templomot is építettek a bazaltorgonák lábánál. Úgy gondolták, hogy a munka csak Isten áldásával lehet gyümölcsöző.
Itt csodáltuk meg az 1930-32-ben épült kéttornyú, neoromán Szent Imre templomot, ami nemcsak Badacsonytomajnak, hanem Európának is egyedülálló bazaltékessége. A templomban a kántor (aki az idegenvezetőnk volt), orgonán eljátszott egy gyönyörű Bach prelúdiumot. Varázslatos volt.
Nem lehetett kihagyni Badacsonytomaj központjában álló Tájházat , ami Nagy Miklós tanár, helytörténész gyűjtőmunkája eredményeként nyílott meg 1983-ban.
Ezután egy kis lazítás következett: andalgás a Balaton parton, csak annyi pancsolás, ami ruhában is megengedhető.
Majd ismét útnak indultunk, mert látni kellett a fehérségével messziről kitűnő Szegedy Róza- házat, ami a környék leghíresebb épülete. 1790-ben épült parasztbarokk stílusban. Itt áll a nevezetes kandalló is, amelynek melegénél írogatta regéit Szegedy Róza szerelme, Kisfaludy Sándor, költő. Az ő háza ma étterem, innen érkezett a kellemes, hűs meglepetés ürmös bor formájában. Ezt az édes- keserű, ürömfűvel és fűszerekkel ízesített bort a középkorban gyógyszerek kísérőjeként használták az orvosdoktorok, mert a keserű orvosságokat így könnyebben lehetett beadni.
Ezután elsétáltunk a Rózsakő étterembe. A borpince a nevét egy tőle nem messze található sziklaképződményről kapta, amelyet Rózsakőnek neveznek. Ez az asztal formájú szikladarab évszázadokkal ezelőtt gurult le a hegy lejtőin, amin a hely híres szerelmespárja gyakran üldögélt.
A kellemes teraszon finomakat ettünk és sokat beszélgettünk egymással.
Délután Szentbékállára utaztunk és megcsodáltuk a kőtengert. A Káli – medence közös kincse talán itt a legszebb. Úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején itt hévizes források törtek föl és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá változtatta. A híres Ingókőre csak a bátrak merészkedtek fel.
Nem kellett messze utaznunk ahhoz, hogy egy más világba érezhessük magunkat.
Jövőre ugyanígy útnak indulunk, van egy évünk kitalálni, hogy hova.
Nem lesz nehéz.
Ebben a kategóriában 
NyelvÉsz verseny
NyelvÉsz verseny megyei döntő
iskolai eredmények
2013.
5. évfolyam:
13. helyezett Szarvas Júlia 24.helyezett Kékesi Szabolcs
Felkészítő: Kárpátiné Németh Gyöngyi
6. évfolyam:
2. helyezett Mann Lotti
Felkészítő: Horváth Gyula
7. évfolyam:
5. helyezett Lengyel Dorottya 7. helyezett Balogh András
9. helyezett Stahl Laura
Felkészítő: Kárpátiné Németh Gyöngyi
8. évfolyam
1. helyezett: Hardi Ádám – országos döntős – 13- helyezett
3. helyezett: Kékesi Péter – országos döntős – 16. helyezett
Felkészítő: Bencsik Józsefné
Gratulálunk a sikeres szerepléshez!
Német nemzetiségi Gálaműsor
15 éves a német nemzetiségi tagozat
Látványos gálaműsorral ünnepelte iskolánk nemzetiségi tagozata a jeles évfordulót. Szinte valamennyi diákunk színpadra lépett június 8-án a Pannon Várszínházban. Köszönetet mondtunk az iskola akkori vezetőinek, akik a szülői kezdeményezést támogatták. Veress József igazgató úr beszéde után dr. Albert Vendel, a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke méltatta a tagozat munkáját, melyet díszoklevél átadásával is jutalmazott.
Először az 1.a és a 2.a osztály közös, táncos produkciójának tapsolt a közönség, melyet Fertig Erzsébet és Piri Orsolya tanított be. Ezután a 3.a és a 4.a osztály tanulói által előadott Hans Hase gyermek musical következett. A hónapok óta folyó szorgalmas, lelkes próbáknak meglett az eredménye! Magas színvonalú előadásnak lehettünk tanúi. A színültig megtelt nézőtér lenyűgözve ovációzott. A gyerekek mellett köszönet illeti a felkészítőket, dr. Kissné Letykó Juditot, Ruzsicsné Ring Évát és Módri Györgyit, a Petőfi Színház művésznőjét, aki a mű színpadra állításában segédkezett. Köszönjük dr. Morvai Editnek, a Goethe Intézet munkatársának a forgatókönyvet, a díszleteket és a jelmezeket. Örülünk, hogy személyes jelenlétével megtisztelte rendezvényünket és nagy elismeréssel gratulált. A második részben egy sváb esküvőt mutattak be a felső tagozat tanulói, melyet táncok egészítettek ki. Köszönjük Schönwald Antalnénak, aki a Pulán megtartott hagyományos sváb esküvő legapróbb részleteit is megosztotta velünk és így teljesen autentikus, nyelvjárásban előadott jelenetet láthatott a publikum. Az előadás érdekessége volt, hogy ő maga is szerepelt benne a Deutschklub néhány tagjával együtt. A szűnni nem akaró taps jól esett minden szereplőnek. A gyerekeket felkészítette dr. Kovácsné Balázs Tünde, Fertig Erzsébet, Piri Orsolya és Bokor Zsuzsanna. A gálaműsor egy kedves, vidám dallal zárult, amit együtt énekelt a tagozat valamennyi tanulója és tanára. A 15 csillagszórós tüzijáték hangulatos zárókép volt, melyet Horog Zsuzsanna koreografált.
Köszönjük minden kolléga együttműködését, akik a szervezésben, a gyerekek felügyeletében, a nézőtéren segítettek, és akik a színfalak mögött helytálltak.
Köszönjük két egykori tanítványunknak, Baum Krisztinának és Horváth Dorinának, a műsorvezetést.
Köszönjük a szülőknek a bizalmat, hogy gyerekeinket ránk bízták, hogy eljöttek és a rendezvény végén, pompás vendéglátást biztosítottak a fáradt, de még mindig lelkes tanítványainknak.
Valamennyien hozzájárultak a sikerhez!
dr. Kovácsné Balázs Tünde tagozatvezető
Vetési labor
Vetési labor
A 2012/2013-as tanévben lehetőségünk volt használni a Vetési Albert Gimnázium új Természettudományos Laborjait. Az egyik labor a fizikához kapcsolódó kísérletek elvégzését teszi lehetővé, a másik laborban a kémiai és biológiai ismeretek bővülhetnek.
Nyolcadik osztályos diákjaink öt alkalommal látogattak el a gimnáziumba. A gyerekek csoportbontásban vettek részt a foglalkozásokon: az osztály egyik fele fizikával, míg a másik fele biológiával vagy kémiával foglalkozott. A laborfoglalkozások témáját az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan választottuk.
A Vetési Gimnáziumban dolgozó kollégákkal előre pontosan egyeztettük az elvégezendő kísérleteket, a kísérletekhez tartozó eszközöket ők előkészítették, a tanórákat a Dózsás tanárok tartották.
Ez a modern, új eszközökkel felszerelt labor jó lehetőség a gyerekek természettudományos érdeklődésének felkeltésére, ismereteik gyakorlati elmélyítésére.
Veszprém, 2013. június 16. Tislérné Ferencz Anett
/0/
Kirándulni voltunk
Kirándulni voltunk
2013.május 24.
Minden év májusában kirándulni indul a felső tagozat. Egész évben készülünk erre a napra, várjuk mikor fedezhetjük fel Magyarország új tájait.
A 7.b és a 7.c osztályfőnökei – Mariann néni, Robi bácsi – és diákjai összefogtak és úgy határoztak, hogy együtt indulnak útnak.
Ez a cikk azért íródott meg, mert nagyon jól érezték magukat ezen a jeles napon. A fényképeket nézegetve ez nem is kétséges, mindenkinek „fülig ér a szája”.
Első állomásunk a nagycenki Széchenyi Mauzóleum volt. Közlékeny és kedves idegenvezetőnktől sok érdekességet megtudtunk a népes Széchenyi családról, majd büszkén elhelyeztük a Dózsa iskola koszorúját Széchenyi István, az egyik legnagyobb magyar sírjánál. Nem hagyhattuk ki a világörökség részeként nyilvántartott híres hársfasort és a család hajdani kastélyát sem, amit egy díszes angolkert ölel körül.
Majd irány Sopron, a „ leghűségesebb város”. Ezt a címet akkor érdemelte ki, mikor 1921-ben a trianoni békeszerződés után népszavazás döntötte el, hogy a város Magyarországhoz tartozzon, mert a soproniak többsége így akarta.
Először felmentünk a kihagyhatatlan Károly-kilátóra, onnan csodáltuk meg a hatvanezres lakosú várost, a Fertő tavat, a Lővereket és a távolban megbújó osztrák kis falvakat. Délután a barokk belvárosban gyönyörködtünk a Storno család híres gyűjteményében, de a nap fénypontja mégis a várva várt szabadidő volt, mikor kis csapatokba verődve testközelből fedeztük fel a zegzugos utcákat. Gyülekező után még útba ejtettük a szecessziós stílusban épült Petőfi Színházat, ami nemcsak a nevében azonos a veszprémivel, hanem meghökkentően hasonlít is rá, hisz ugyanaz az építész tervezte, Medgyaszay István. Kicsit irigykedve néztük az előtte kialakított szép teret, amit egy zenélő szökőkút tesz még ünnepélyesebbé.
Késő délután indultunk haza, a több mint kétórás út hamar elszállt, jókedvűen, vidáman léptünk ismét veszprémi földre.
Köszönjük Mariann néninek, Robi bácsinak ezt a felejthetetlen kirándulást!
