Klubdélután

A 7.c osztály klubdélutánt – vagy lazább szóval „osztálybulit” tartott március 14-én.

Mi is kell egy jó klubdélutánhoz? Ennivaló, innivaló, zene  és természetesen hely. A hely adott volt a Dózsa Iskola jóvoltából: a klubhelység. Ennivalóról gondoskodott az osztály: chips, ropi, süti, keksz és az elmaradhatatlan pattogatott kukorica, amit a tanári mikrósütőjében „főztem” meg. Italban is volt választék: ásványvíz, üdítők.

No és a zene. Tavaly a laptopomat vittem kis hangszórókkal. A hangerő nem volt nagy, de azért osztatlan sikert aratott. Bevallom, tavaly a legnehezebb része az osztálybulinak a zenék megszerzése volt: vajmi kevés fogalmam van arról, mi is a kedvence a mai ifjúságnak. Szerencsére idén kihúztak a bajból: szépen összeállították a repertoárt. No és a hangerőről is gondoskodtak: Marci ekkora bőröndöt hozott, mint egy ház, kiderült, hogy erősítő és hangfalak, szóval minden adott volt.

Volt, aki kártyázott, volt, aki csocsózott (félhomályban, úgy, hogy csak sejteni lehetett, hol a csocsólabda, de az ifjakat ez nem zavarta – jó a szemük); és a lányok meg ropták a táncot.

Mindeközben odakint tombolt a jégkorszak, úgyhogy az lett a vége, hogy pár vidéki gyerkőc itt ragadt még egy napot – no nem a suliban, hanem barátnál, barátnőnél. Így még izgalmasabb volt.

Csaknem az egész osztály ott volt, és mindenki jól érezte magát! Lám, nem kell különösebb előkészületeket tenni egy kellemes délután ügyében. Úgyhogy folytatása következik!

Rácsai Róbert 7.c ofő

2013. április 10-én 13. alkalommal rendezte meg a Szilágyi Keresztény Iskola a Megyei Irodalmi „Ki mit tud?”-ot az iskola kis tornatermében. A megye 10 iskolájából összesen 27 diák vett részt a versenyen. 2 korcsoportban, vers és próza kategóriában mérhették össze a gyerekek felkészültségüket a neves zsűri előtt. Iskolánkat három tanuló képviselte:

Nyírő Ágnes 4.c osztályos a  4-6. évfolyam vers kategóriában,
Szauter Benedek 3.a osztályos  1-3. évfolyam próza kategóriában indult.
Jeles helytállásukért elismerő emléklapot vehettek át.

Érsek Titusz az 1.b osztály tanulója az 1-3. évfolyam vers kategóriában I. helyezést ért el.

Keresztúri Zsuzsanna

Nagyon régi, mély, testvéri és baráti kapcsolatunk van Erdéllyel, Székelyfölddel.

A nyolcvanas években már Sepsiszentgyörggyel ápoltuk a nemzeti összetartozást.

Néhány éve Gyergyóremetén van a mi testvéri diákkapcsolatunk.

Úgy gondolom, ha már van szimbolikus lehetőség is a testvéri érzület kifejezésére, éljünk vele!

Történelmi közhellyé válik lassan a „ szabadság, egyenlőség, testvériség” hármas jelszó.

Nekünk is bizonyítanunk kell, hogy egyáltalán nem közhely.

A hármas jelszó első két szavát folyvást hangoztatja a történelem.

A testvériség viszont a história mostohagyerekévé vált.

Itt az ideje, itt a lehetősége, hogy javítsunk a hibán! Felvállaljuk szeretetünket, testvériségünket.

Arról sem feledkezünk meg, hogy iskolánk névadója is székely kisnemes (lófő=lovascsapat parancsnoka) volt.

Talán így már egyértelmű a székely zászló a Dózsa iskola homlokzatán.

 Veress József

igazgató

A környezetvédelem mindannyiunk közös feladata, mert minden embert érint az idősektől a legfiatalabbakig. Természeti értékeinket meg kell őriznünk, és tovább kell adnunk a következő generációknak. Ezen gondolatok jegyében szerveztük a felsős napközisek szabadidős programjait.

– Csatlakoztunk a Föld Órája rendezvényhez. Az akció a globális, kontinenseken is átívelő összefogás egyedülálló példája. A páratlan kezdeményezés célja felhívni az emberek figyelmét a körülöttünk lévő súlyos problémákra: a környezetszennyezésre, a túlfogyasztásra.
Március 23-án vetélkedőt tartottunk, melyben az 1. 2. és 3. napközis csoportok vettek részt. 4 fős csapatokban versengtek. A versenyzők környezetvédelmi kérdőívet töltöttek ki, különféle kőzeteket ismertek fel nagyon ügyesen, megbecsülték azok tömegét, rejtvényt fejtettek, védett állatokra „vadásztak”. A győztesek és helyezettek között szoros versenyben dőlt el a győzelem. Fontos volt a tudás és a megoldás gyorsasága is. Minden résztvevő ajándékban részesült, melyet iskolánk diákönkormányzata és egy magáncég támogatásával kaptak.

– Április 10-én a „VKSZ” Zrt. Kistó utcai telephelyén jártunk. A hulladékudvarban több fajta és nagyobb tömegű előre szelektált hulladék rakható le. A válogatócsarnokba beszállított szelektív anyagok egy szállítószalag rendszeren keresztül a válogatókabinba jutnak, ahol a műanyagokat fajtái szerint (PE, HDPE, LDPE, PET, PS, PP), illetve az üdítős és ásványvizes palackokat szín szerint szortírozzák. Itt kikerülnek a műanyagok közül az italos kartondobozok, valamint az alumínium italos dobozok. Mi is részt vettünk a válogatásban és az ürítésben.
Rácsodálkoztunk a hatalmas kompaktorra (20 tonnás célgép), mely egy dózert és egy tömörítő gépet egyesít magukban. Feladata a telepre érkező szemét elsimítása, majd betömörítése. Látogatásunk végén csoportosan „mázsáltattuk magunkat” a szállító járművek mérésére alkalmas mérlegen. 900 kg volt a csoporttagok bruttó tömege.

Szabóné Harlai Katalin