Szakmai foglalkozás a német nemzetiségi tagozat nyelvtanárainak

Megbeszélésünkön elsőként a márciusban megrendezésre kerülő megyei német verseny szervezési és előkészítési feladatairól tárgyaltunk. A foglalkozás másik része tudásmegosztó fórum volt, ahol 3 kolléga számolt be azokról a módszerekről, melyeket sikeresen alkalmaznak a német nyelv tanítása során.

A kollégák előadásainak teljes anyaga olvasható iskolánk honlapján, a MŰHELY címszó alatt.

Kisné Hudák Katalin témája „ A mese szerepe az első osztályos idegen nyelvoktatásban” Elméleti és gyakorlati érveket sorolt fel a korai nyelvoktatás mellett. Az utánzóképesség, a motiváció, a játékosság, a folyamatos ismétlés fontos ebben az életkorban. Az állóképek előnye (mesekönyv), hogy vissza lehet térni minden egyes apró részletre, a gyerek kérdezhet, hozzáfűzhet, választ magának szerepet, azonosul egy-egy szereplővel, oldódik a feszültség, a félelem, növeli a beszédkészséget, fejleszti kreativitásukat és fantáziájukat (saját eszközök elkészítése!)

Bokor Zsuzsanna „Német nemzetiségi tematikus kirándulásokról” beszélt, amelyeket többéves projekt keretében valósít meg tanítványaival. Előadásában az előző két nemzetiségi osztályával lebonyolított német nemzetiségi tematikus kirándulások tapasztalatairól számolt be. A nemzetiségi projektek mindkét alkalommal pontosan felépített terv alapján valósultak meg, melyeknél figyelembe vette a gyerekek életkori sajátosságai mellett az osztály érdeklődését, adottságait, anyagi lehetőségeit. Tapasztalatai szerint a gyerek számára érdekesebb, jobban megjegyezhető, ha látja (nem csak képen!), megfoghatja, kipróbálhatja a régmúlt tárgyi emlékeit, sokkal autentikusabb személyek mesélnek élményeikről, barkácsolhat, kipróbálhat régi eszközt, főzhet, süthet, a dokumentálásra projektnaplót készítettek.

Lenkei Judit témája „Drámapedagógiai módszerek az idegennyelv-oktatásban. A korai nyelvoktatás célja: „kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása és más népek kultúrájának megismerése iránt, hozzájuttatni a kisgyermeket a többnyelvűség élményéhez, valamint a játékos tanulás során szerzett kezdeti sikerek kíséretében megalapozni a későbbi nyelvtanulást”(Kuti 2004.)

A gyerekek életkorához és fejlődés lélektani sajátosságaihoz igazodva törekszik arra, hogy olyan módszereket alkalmazzon a nyelvórákon, amelyekkel eléri a fent említett célt. Munkája alapelve szerint, a tanulás akkor valósul meg, ha a tanuló aktív részese a tanulási folyamatnak, csak a játék képes megteremteni azt a légkört, amelyben a gyermek élni és tevékenykedni tud, valamint az élmény alapú tanulást. A korai nyelvoktatás legalkalmasabb eszközei a mondókák, dalok, mesék és a drámapedagógiai módszerek. A színdarabokban, dalokban, mesékben előforduló nyelvi fordulatokat a későbbiekben elő tudják hívni a gyerekek. Ráadásul ilyenkor nem csak a saját szerepeiket, hanem az összes szereplő szövegét megtanulják.