A TANÉV TANTÁRGYI CÉLJA:

lélektani és nyelvi:
egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt,
sikerélményhez juttatni a diákokat,
másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul
még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes
nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek a számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív
szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a
szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra
jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során
egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.
Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján
értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét
helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így
válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.
A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira,
fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a
legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből
követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.) a memorizált,
elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). A gyerekek órai
beszédének természetes része a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként
használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.
A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén
mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül ennek az igénye.
ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK, FEJLESZTENDŐ KÉPESSÉGEK:

• első helyen a beszédértés fejlesztése áll
• hallás utáni szövegértés,
• beszédkészség
• helyes kiejtés és intonáció
• figyelem
• emlékezet
• szeriális emlékezet
• alak-háttér differenciálás
• kooperáció
• téri orientáció
• motorika, finommozgások
• problémamegoldó képesség
• önálló tanulási képesség

TANANYAG:
A 3. osztályban játékos formában, meséken keresztült megtanult szókincs gyakorlása, bővítése továbbra is sok
játékon, mondókán, dalon keresztül. Az alapszókincs írásbeli rögzítése, tematikus szótár készítése.
TÉMAKÖRÖK:

1. ABC betűi
2. Számok 1- 20 ig
3. Színek
4. Az osztályterem
5. Játékaim
6. Családtagjaim
7. Hogy érzed ma magad?
8. Melléknevek
9. Testrészek
10. Ruházat
11. Bútorok
12. Állatok
13. Ételek

NYELVI CÉLOK:

• a tanuló legyen képes egyszerű kérdést megérteni, például:” Hol vagy?” ill. a kérdésre rövid választ adni
• kapcsolódjon be a tanult mondókákba, versekbe
• tudja a szóbeli utasításokat követni és válasszal reagálni
• tudjon a napszaknak megfelelően köszönni
• néhány szóban be tudja mutatni önmagát
• a tanuló képes az elhangzó mondókákba utánzással bekapcsolódni
• a tanuló képes a hallott mesébe utánzással bekapcsolódni
• a tanuló legyen képes egyszerű kérdést, például: Hogy hívnak? – megérteni, ill. a kérdésre rövid választ adni.
• egy-egy manuális tevékenységet utasítások alapján tudjon követni
• tudja követni a tanult mesét
• egyszerű, globális megértést igénylő kérdésekre tudjon válaszolni az elhangzott történet alapján
• kapcsolódjon be a történetbe,(mondókába, versbe) a többiekkel együtt tudja elmesélni az adott történetet
• tanári segítséggel próbáljon eszközt kérni.

AZ EREDMÉNYES TELJESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES JELLEMZŐ TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK:

• utasítások követése, végrehajtása
• hangok és szavak felismerése, megkülönböztetése
• szavak, mondatok párosítása
• mondókák, versek, dalok
• képhez tartozó szöveg felismerése
• párbeszéd eljátszása
• utasítások adása
• információ csere (kérdés-válasz)
• monológ (bemutatkozás)
• társasjátékok, szerepjátékok, körjátékok
• kérdés-válasz párosítása
• kérdés-válasz képekhez rendelése
• mondatok képekhez rendelése
• képek beragasztása a megfelelő szöveghez,
• másolás, rajzolás

A SZÁMONKÉRÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERESSÉGE, HOGYANJA, SZEMPONTJAI:
A legkisebb teljesítményt is értékelnünk kell. Megdicsérjük, ha szívesen és aktívan vesz részt idegen nyelvi
tevékenységekben, az idegen nyelvű órai utasításokra biztosan és jól reagál, valamint ha megérti és jól követi a
különböző beszédhelyzeteket. Később értékeljük, ha egyszerű nyelvi elemeket megfelelő kontextusban használ,
ha a tanári kérdésekre testi vagy egyszavas válaszokat ad vagy beszélgetést kezdeményez. Megfelelő
visszajelzést ad a tanár számára az is, ha a gyerek követi a nyelvi tevékenységet és anyanyelvén reagál, kérdez,
vagy kiegészít. Önálló teljesítményt leginkább a gyerekek számára jól ismert szituációkban, ismerős
tevékenységekben várhatunk. Alapelv, hogy a visszajelzésnek pozitívnak kell lennie, mely nem azonos a hibák
összeszámolásával. Azt értékeljük, amit a kisdiákok tudnak, nem a hiányosságokat hangsúlyozzuk. Mivel ennek a
korosztálynak erőssége a beszédértés és beszédkészség területén is a folytonosság, csak tapintatosan és nagy
türelemmel törekedhetünk a hibátlan megoldásokra
TANKÖNYVEK, FORRÁSOK:

1. Pop Up Now! 1.
2. Vanessa Reilly- Sheila M. Ward: Very Young Learners (OUP)
3. Andrew Wright: Storytelling With Children
4. Gail Ellis – Jean Brewster: Tell it Again!
5. Járó Ildikó: Hello!
6. Jackie Holderness – Annie Hughes: 100+ Ideas for Children (Macmillan-Heinemann)
7. JET! Realbooks in the Primary Classroom 1.2.3.
8. Genevieve Roth: Teaching Very Young Children (Richmond Publishing)
9. Caroline Nixon – Michael Tomlinson : Primary Vocabulary Box / Primary Activity Box / Primary Reading Box /
10. Primary Communication Box / Primary Communication Box / Primary Grammar Box

KÉSZÍTETTE:
SZÉLESY ESZTELLA