Nemzetközi kapcsolat
ÖSSZETARTOZUNK!
Összetartozunk!
2021. június 4.
Már június elején felkerült a fenti mondat az iskola nagy faliújságára a 7.a osztály jóvoltából!
A Nemzeti összetartozás napjának tiszteletére készítette az osztály az aktuális faliújságot.
S hogy ez ne csak egy üres szólam legyen, igyekeztünk megtölteni tartalommal is.
Június 4-én is ők, a 7.a-sok készültek rádiós ünnepi műsorral a diákok számára, majd kicsit később egy igazán különleges eseményre került sor!
Mi, dózsások idén június 4-én is együtt ünnepeltük a Nemzeti összetartozás napját a tőlünk több mint 800 kilométerre lévő gyergyóditrói testvériskolánkkal, annak tanulóival és pedagógusaival.
S hogy ez mitől különleges, hiszen eddig is megtettük már ezt többször is? Erdélyi utazásunkat ugyanis eddig majdnem mindig úgy időzítettük, hogy ezt a napot együtt tölthessük. Ezt a járványhelyzet tavaly megakadályozta, idén viszont gondoltunk egyet, s áthelyeztük e találkozót is, – mint oly sok minden mást – az online térbe.
Voltak kételyek a megvalósítást illetően, de rábíztuk magunkat a technikára!
Így aztán június 4-én 9 órakor (Ditróban akkor már 10 óra volt!) ott állt egymás mellett a ditrói és a dózsás gyerekek egy-egy kis csoportja! Volt, akit kivetítőn láttunk, s a laptop képén, s volt, aki ott állt mellettünk.
És bár a hang is el – elcsúszott, s a kép sem volt tökéletes, de együtt voltunk, együtt ünnepeltünk!
Az igazgatói köszöntők mellett elhangzottak mindkét részről témához illő versek, s a gyerekek a hetek óta gyakorolt dalokat is elénekelték egymásnak. Igazán megható volt! Az hogy „én magyarul érzek, magyarul félek, magyarul kérlek..” számunkra természetes, de nem minden gyermek számára az.
Ezt most a dózsás gyerekek is újra átélhették, érezhették!
Iskolánk több éve ápolja a barátságot erdélyi testvériskolájával, a gyergyóditrói Siklódi Lőrinc Általános Iskolával.
A dózsás és ditrói gyerekek, s mi felnőttek majd’ két éve nem találkozhattak, találkozhattunk egymással, s most újra volt egy alkalom, egy ünnep, hogy azt érezhettük: összetartozunk!
Köszönjük szépen a két részt vevő osztály (7.a és a 8.c) minden tagjának és osztályfőnökeiknek,
dr. Bojnéczné Ficzere Juditnak és Kisné Hudák Katalinnak a műsorhoz nyújtott segítséget, a támogatást, a szép verseket és dalokat!
Bokor Zsuzsanna
Az összetartozás napján készült fényképek ide kattintva elérhetők
Soproni kirándulás
A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

2020.szeptember 23-án egy közös osztálykirándulásra indult a Dózsa György Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola 6. a és 6. b osztálya.
Mindkét osztály német nemzetiségi osztály, ezért is volt jó választás Sopron városa, hiszen nem csak a városnak, hanem a város környékén lévő településeknek is van német kötődése.
A gyerekek ezeket a kötődéseket ismerhették meg a kirándulás alatt, bővíthették német ismereteitek.
Előzetes projektmunka
Az első nap külön busszal indultunk el az iskolától. Hosszú utazás után megérkeztünk a szállásra, majd elindultunk Ágfalvára, Agendorfba. A buszon, az utazás alatt a németet tanító tanárnő tartott egy kis ismertetőt a helyről.
A lakosság 15% jelenleg német nemzetiségű, korábban azonban ez a szám sokkal magasabb volt.
Egy 230 éves, vert téglából épített tájházba érkeztünk meg, ahol körbevezetést is kaptunk a helyi emberektől. 8 helyiséget nézhettünk meg, eredeti berendezésekkel, fényképekkel, ruhákkal, eszközökkel.
Betekintést kaptunk az ágfalvi lakosság kultúrájába, hétköznapjai, hagyományaikba.
Sok német/sváb felirattal találkoztunk, melyet a gyerekek is elolvastak, próbálták magyar nyelvre fordítani, értelmezni. Az előadóink nagyon lelkesek voltak, saját élményeiket is megosztották a gyerekekkel, akik érdeklődőek voltak, sok kérdést tettek fel.
Mesélés közben szóba került a Brennberg bánya is, ahol sok német ajkú ember dolgozott korábban, ezért a következő megálló ide vezetett. Tettünk egy kis sétát Brennbergben, elolvastuk a táblákat, elképzeltük, milyen lehetett itt az élet korábban.
Jó levezetése volt az első napnak.
Természetesen, a második nap Sopron városáé volt a főszerep, hiszen a legtöbb német kötődés ide vezethető vissza.
A reggeli torna után elindultunk, és a gyerekek egy feladatlap segítségével fedezhették fel a Hűség városát, ismerkedtek meg a helyi nevezetességekkel, kutattak a poncichterek után, megcsodálták a Hűség kapuját és a Tűztornyot.
A poncichter szó jelentését helyi lakosoktól kérdezték meg, ők meséltek nekik a németajkú gazdákról, akik szőlőt termesztettek, présházaikat a városba építették, és tették híressé a Kékfrankos bort.
A feladatlap után 2 csoportra bontva néztük meg a Storno házat, ami szintén német kötődésű.
Storno Ferenc Svájcból, Ticino városából származott, és egy véletlennek köszönhetően került Magyarországra.
Itt először kéményseprőként dolgozott, majd híres festőművész, restaurátor lett.
Az ő nem mindennapi gyűjteménye tekinthető meg itt.
A délután folyamán elhagytuk Sopron városát és ellátogattunk Fertődre, az Esterházy kastélyba. Szerencsések voltunk, mert nem csak a kertet, hanem a kastélyt is megnézhettük belülről, kaptunk idegenvezetést.
A legnagyobb élmény azonban a kert volt a gyerekek számára, ahol szárnyra kelt a fantáziájuk, és szabadon tölthettek el egy kis időt ebben a szép környezetben.
Miután visszaértünk a szállásra, megbeszéltük a gyerekekkel a kitöltött feladatlapot, a tapasztalatokat, elmesélhették nekünk az aznapi legjobb élményeiket.
Harmadik nap sajnos az időjárás már nem nekünk kedvezett, de szerencsés helyzetben voltunk, hiszen az egyik programunk egy zárt helyen volt, a Harrer csokigyárban, amely megalapítása egy osztrák cukrászdinasztiához vezethető vissza.
Mondani sem kell, hogy ez volt az egyik kedvenc program, de nem csak a gyerekek számára.
A rengeteg, különféle ízesítésű csokoládé mellett megismerhettük, honnan is származik a csokoládé fő alkotóeleme, a kakaóbab, mennyi folyamat szükséges ahhoz, hogy végül finom és különleges csokoládét ehessünk. A hely kialakítása lehetőséget adott arra, hogy a belső munkába is beláthassunk, megismerkedhessünk a cukrász szakmával.
A kóstolásnál két külön csoportba voltunk, a csoport másik fele nyugodtan tudott vásárolni.
Mindenki nagyon jól érezte magát, jó élmény volt, összekovácsolta a gyerekeket és a tanárokat is.
A csokigyárnál ismét buszra szálltunk, és elindultunk a 3 napos programunk zárásaként a Fertő tóhoz.
Szerencsére az idő engedte, hogy hajóra szállhassunk a Fertőrákosi kikötőnél, és tegyünk egy kis kirándulást a tavon.
A hajó fedélzetén beszélgettünk az itt élő növény-és állatvilágról, a víz összetételéről, a tó túlpartján lévő Ausztriáról, ahova, ha lehetőségünk lett volna, átutaztunk volna hajóval.
A gyerekek a hallottakról egy kvíz feladatot töltöttek ki a buszon, miközben hazafelé utaztunk.
Ezalatt a 3 nap alatt nem mindennapi programokon vehettünk részt, a gyerekek egyre jobban megtapasztalták, hogy a sváb és a német kultúrának mekkora szerepe van még ma is Magyarország életében.

Jól működik a cserekapcsolat
(forrás: napló)
A fenti újságcikk a gyergyóditrói gyerekek idei látogatásáról számol be a veszprémi Naplóban.
Vendégeink ezúttal az iskolánk 80 éves évfordulójára rendezett jubileumi héten látogattak Veszprémbe. Az ünnepségeken túl voltak Herenden, megtekintették a Porcelánművészeti Múzeumot és a Minimanufaktúrát, valamint egy vendéglátó szülő meghívására teáztak a gyönyörű Apicius Kávéházban.
A budapesti Parlament – látogatást Óvádi Péter képviselő úr segítségével sikerült megszervezni, ahol kivételesen még a Vadásztermet, s annak teraszáról nyíló páratlan kilátást is megcsodálhatták a ditrói gyerekek. A délutáni várbeli séta, s a Sándor – palotánál az őrségváltás megtekintése volt a koronája a szép őszi napnak.
Csütörtökön Veszprém város alpolgármestere fogadta a diákokat, majd a Szaléziánum bejárása, s az ott számukra szervezett gyertyaöntés után kisvonatozással zártuk a délelőttöt.
A Sirály vendéglőben elfogyasztott finom pizza után délután egy közös (ditrói és dózsás gyerekek együtt) balatoni kirándulás volt a program. A Tihanyi Apátság megtekintése, s a visszhang kipróbálása után még sétált egyet együtt a nagy csapat a füredi mólón, s a Tagore – sétányon, aki pedig akarta megkóstolhatta a Kossuth – forrás vizét a Gyógytéren.
Ismét tartalmas, vidám napokat tölthettek együtt a két iskola tanulói, s örvendtünk, hogy jubileumi ünnepségeink egy részén is velünk lehettek ditrói barátaink!
Bokor Zsuzsanna
Fényképek ide kattintva megtekinthetők
Erdélyben kirándult a 6.c és 7.c
Megvalósult Magyarország Kormányának támogatásával!

Határtalanul pályázat keretében 2019. június 4-8. között a 6.c és a 7.c osztály 34 tanulója indult Erdélybe, hogy a határon túli tájak szépségét, értékeit megismerje.
A körösfői négyfiatornyas református templomban megnéztük a gyönyörűen faragott szószéket és a díszítésre használt varrottasokat, majd koszorút helyeztünk el a 48-as kopjafánál.
Kolozsváron Mátyás szülőházát néztük meg, ahol Mátyás királyról tudhattunk meg érdekességeket.
Nagy élményt jelentett a tordai sóbánya meglátogatása, ahol 13 emelet mélyen megízlelhettük a sót és óriáskerekezhettünk is.
Farkaslakán a trianoni emlékműnél koszorúztunk, ott volt időnk egy kis vásárlásra is.
Csíksomlyón a Barátok feredőjét látogattuk meg, és megkóstoltuk a borvizet! Ezek után megnéztük a Kegytemplomot, majd a Békás – szoros felé indultunk, útba ejtve a Gyilkos – tavat is.
A kirándulás után a ditrói testvériskola focicsapata várt bennünket egy barátságos mérkőzésre. Az izgalmakban nagyon elfáradva megtekintettük az Erdő Házát, amely Erdély élővilágát mutatja be.
Másnap reggel Szovátára indultunk, ahol körbesétáltuk a különleges Medve tavat.
Este városismereti sétát tettünk Nagyváradon.
Kirándulásunk utolsó állomása Nagyszalonta volt, ahol a Csonkatoronyban egy Arany Jánoshoz kapcsolódó interaktív kiállítást jártunk végig.
Az erdélyi táj szépségei, az általunk meglátogatott települések kulturális értékei, az erdélyi emberek kedvessége, vendégszeretete örök élmény marad számunkra!
„ Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” (Tamási Áron)
Otthon voltunk!
Horog Zsuzsanna és Bojnéczné Ficzere Judit
Az erdélyi utazásról készült videó ide kattintva elérhető
Ausztriai nyelvi tábor Obervellachban
2019. május 26-31. között iskolánk 5.a és 5.b osztályos tanulói indultak el kalandos felfedező útra a nyelvtanulás birodalmába.
Délelőtt német nyelvórákon mélyítették el tudásukat a helyi iskola tanárainak segítségével. Három csoportban folytak a foglalkozások.
Tanítás után kommunikációs gyakorlatok következtek. A kijelölt feladatok megoldásához igénybe kellett venniük a helyi lakosság segítségét is. Anyanyelvi környezetben gyakorlatra szert tenni azért jó, mert élőben, természetes körülmények között tapasztalják meg a gyerekek a nyelvtudás fontosságát.
Az ország kultúrájának, szokásainak és környezetének megismerése is fontos, ezt szolgálták a délutáni programok.
Hétfőn Bad Bleibergbe kirándultunk, ahol az egykori bányát tekintettük meg. Landkornban mókás volt a majomvilág, ahol az állatok szabadon élnek.
Kedden Spittalban megnéztük a Helytörténeti Múzeum gyűjteményét.
Egykori gyerekjátékok, régi iskola, iskolai eszközök, különböző foglalkozások, a hegyimentés eszközei, lakások berendezési tárgyai elevenedtek meg. Majd elutaztunk Gmündbe, jártunk a Porsche Múzeumban, végül ellátogattunk a Grossglockner lábánál fekvő festői kisvárosba, Heiligenblutba.
Szerdán a Hohe Tauern Nemzeti Park látógatóközpontjában (egykori Bioshaus) megismerkedtünk a környék növény és állatvilágával, a környezetvédelem feladataival.
A gyerekek vezetés után önállóan végezhettek mikroszkópos vizsgálatokat, tehenet fejtek, filmet tekinthettek meg. Utána sajnos csak rövid túrát tudtunk tenni a nemzetiparkban, mert szakadt az eső.
Csütörtökön megcsodáltuk a hegyek világát. Bad Kleinkirchheimben a Brunach felvonópályán felmentünk egy 1908 méteres csúcsra, ahol friss hó esett.
Különleges élmény volt a májusi hógolyózás. Utána a Feld am See-i állatparkba látogattunk.
Itt a helyben tartott állatokat megsimogathatták, de érdekes volt a 3 szintes múzeum is. A vizek élővilága mellett „ellátogattunk” Kanadába és Afrikába is.
Pénteken hazafelé megnéztük a világ híres épületeit, a klagenfurti Minimundusban, és járunk a hüllő-állatkertben is.
A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Dr. Kovácsné Balázs Tünde programszervező



















