A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

4.a osztály Magyarpolányba látogatott

Célunk tanulóink nemzetiségi identitástudatának erősítése, a népi kultúra, a hagyományok mélyebb megismerése, megtapasztalása volt.. 
A projekt során megtekintettük a jellegzetes sváb faluszerkezetet, lakóházat. Lehetőségünk volt a paraszti életmód eszközeinek, ruházatának megfigyelésére, az egykori foglalkozások szerszámainak megtekintésére.

A tájházban „élőben” láthatták a tanulók, amit a tankönyvekből megismerhettek. Magyarpolányban nemcsak a házak műemlék jellegűek, hanem a településszerkezet is. A máig szinte összefüggően megmaradt a Petőfi utca, 46 házával. A védett utcát a bakonyi építkezésre jellemző tornácos, mellvédes, oszlopos, 2-4 osztatú kőházak alkotják, amelyek az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején épültek. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon. A homlokzat csúcsát macskalépcső keretezi. Néhány házon még láthatóak a virág vagy kerék alakú díszítések. A tanulókkal végig sétáltunk az utcán, megfigyeltek minden jellegzetességet. Megnéztük a tájházat, melynek központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Az 1990-es évek elején alakították ki a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthattuk. Fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket is bemutatnak. A Kálvária dombra 173 lépcsőfok vezet. Minden pihenőnél egy stációt csodálhattuk meg, amelyek  illusztrálják a vallásos jeleneteket. A keresztúti állomások fa szobrait a hagyomány szerint a sváb Listner testvérek készítették.

A kiránduláson készült fényképek ide kattintva megtekitnhetők

A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

A 3.a és 3.b  Magyarpolányba kirándult

Pedagógiai programunknak megfelelően tanáraink nagy hangsúlyt fektetnek a magas színvonalú, kommunikatív nyelvoktatásra és a német nemzetiségi identitástudat erősítésére. Fokozatosan, egymásra épülve tágítjuk tanulóink ismereteit a magyarországi németek életével kapcsolatban. Tudatosan, tervszerűen kialakított programunk eredményei megmutatkoznak mindennapi oktató-nevelő munkánkban. Tanítványaink általános iskolai tanulmányaik befejezésével széles körben kapnak betekintés a magyarországi németek életébe.

Projektünk erősíti az iskolai közösséget is. Törekszünk a multidiszciplináris elvek megvalósítására. Földrajz, történelem, rajz, technika órán diákjaink beszámolnak tapasztalataikról.

Célunk, hogy diákjaink élőben lássák a népismeret órán tanultakat a településszerkezet, lakóház témakörben. Magyarpolányban nemcsak a házak műemlék jellegűek, hanem a településszerkezet is. A máig szinte összefüggően megmaradt a Petőfi utca, 46 házával. A védett utcát a bakonyi építkezésre jellemző tornácos, mellvédes, oszlopos, 2-4 osztatú kőházak alkotják, amelyek az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején épültek. A főhomlokzaton két kis ablak, és egy tornácra vezető ajtó látható, ezek felett a tűzfal tejes hosszában cserépből készült vízvetőt találunk, ami megakadályozza, hogy az eső a házak tövébe csorogjon. A homlokzat csúcsát macskalépcső keretezi. Néhány házon még láthatóak a virág vagy kerék alakú díszítések. A tanulókkal végig sétáltunk az utcán, megfigyeltek minden jellegzetességet. Megnéztük a tájházat, melynek központi helyisége a konyha, amiben a kályha fölött a szabadkéményes füstelvezetés volt a jellemző. A konyhából nyílt a kamra és a tisztaszoba. Az 1990-es évek elején alakították ki a tájházat, ahol a régi paraszti életre jellemző berendezési és használati tárgyakat, a népviselet jellemző darabjait láthattuk. Fazekas, kovács, bőrös, szövő műhelyeket is bemutatnak. A Kálvária dombra 173 lépcsőfok vezet. Minden pihenőnél egy stációt csodálhattuk meg, amelyek  illusztrálják a vallásos jeleneteket. A keresztúti állomások fa szobrait a hagyomány szerint a sváb Listner testvérek készítették.

A kiránduláson készült fényképek ide kattintva megtekinthetők

A programot a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Kirándulás Mórra

A program célja a Veszprémben és a környékbeli sváb falvakban élő tanulóink nemzetiségi identitástudatának erősítése, a népi kultúra, a hagyományok mélyebb megismerése, megtapasztalása. 
A több napos rendezvénysorozat felölelte a magyarországi németek életének számos területét.
A nemzetiségi projektnapok keretében a különböző évfolyamok a közvetlen környék Bánd, Magyarpolány és a tágabb vidék, Mór kulturális emlékeit, hagyományait fedezték fel.
A projekt célja a jellegzetes sváb faluszerkezet, lakóház, a paraszti életmód eszközeinek, ruházatának megfigyelése, az egykori foglalkozások szerszámainak megtekintése.

A tájházakban „élőben” láthatták a tanulók, amit a tankönyvekből megismerhettek.

Az 5.a és 5.b, valamint a 7.a és 7.b Mórra, a Lamberg kastélyba látogattak el. és kiemelt figyelmet szenteltek a sváb szoba megtekintésére.

Diákjaink átlépve a megye határát egy másik tájegység német nemzetiségi kultúrájával ismerkedtek. Megfigyelési szempontok alapján kétnyelvű feladatlap kitöltésével, prezentáció készítésével adtak számot a tanultakról.

Támogatta a programot a Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat.

A kiránduláson készült fényképek ide kattintva megtekitnhetők