A veszprémi Dózsa György Általános Iskola országosan is jelentős nagyságú iskolatörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. Több mint 7000 emléket őriznek a tárlók, a szekrények, az albumok és a termek falai.

Hogyan jött létre a gyűjtemény?

A létesítmény mindenféle központi támogatás nélkül a Dózsa György Általános Iskola hathatós támogatásával létesült. Előbb egy, majd még két helyiséget biztosított a kiállítás részére. Más épületekből felszedett műanyag padlózatot házilag a fűtő és áldozatkész pedagógusok segítségével leraktuk. Ugyancsak házilag készített hegesztő segítségével készült el saját kezűleg a 6 soros vasszerkezetű falipolc, melyen a több száz darabos tankönyvgyűjteményt tároljuk.

Kiselejtezett ebédlőasztalok lábazata szolgált a tárlók elkészítéséhez. Ezekhez szintén az iskola adott segítséget, szakmunkást és anyagot is. Több év alatt készült el a 48 üveges tároló asztal. Sok társadalmi munka eredményeként helyreállítottunk egy régi 4 ajtós, faragott oszlopos fizika szekrényt, egy 20-as évekből való faerezetmintásan festett iskolai szekrényt, egy 1939-ből való katedrát és a régi elemi iskolából származó 2 személyes deszka padot. A helyiségek megfelelő világítással való ellátása, padlózat készítése és kimeszelése szintén iskolai segítséggel, továbbá egykori tanítványok önzetlen munkája árán teremtődött meg. Itt már bekapcsolódott a GAMESZ is. Megtakarításaiból, továbbá jóindulatú és szorgalmas mesteremberek munkájából sikerült elfogadhatóvá tenni a kiállító-helyiségeket. Rengeteg munka volt ez, mégis csak másodlagos, hiszen a lényeget a kiállítandó oktatási emlékek gyűjtése, megszerzése jelentette. Ezek a régiségek három forrásból álltak össze. Elsősorban az iskola által megőrzött régiségekből. Selejtezések után nem került a MÉH-be a régi könyv, hanem szekrények mélyében, padláson, pincében, megőrződött egy részük. A második csoport egyes pedagógusok gyűjtőszenvedélye során kialakult kis magángyűjteményekből került ide. Az önzetlen, segítőkész pedagógusok odaajándékozták féltve őrzött, életmunkájuk során összegyűjtött tárgyaikat a Gyűjtemény részére.

1989-ben egy termet nyitottunk meg. A látvány beindította sokakban a segítségnyújtás igényét. Pedagógusok, szülők, nagyszülők, egykori és mostani tanítványok, látogatók és idegenek, nyugdíjasok és fiatalok egyaránt segíteni akartak és segítettek a gyűjtésben. 156 ajándékozónak őrizzük a nevét a múzeumunk kis előterében. De számos ajándékozó van, akik névtelenül adták egyszerű iskolai emléküket, hogy gazdagítsák a Gyűjteményt. A Gyűjtemény meglátogatása általában felkeltette az adakozókhoz való csatlakozás vágyát.

Aranyos történetek közül egy:

Nyugdíjasok látogatták a Gyűjteményt. A végén felkértem a látogatókat, ha rendelkeznek régi oktatási emlékekkel, könyvekkel, és szívesen odaajándékoznák a Gyűjteménynek, örömmel elfogadjuk, az illető nevét is megőrizzük. Néhány nap múlva egy idős, egyszerű nyugdíjas egy tavalyi telefonkönyvvel jelentkezett!

A második és a harmadik terem a millecentenárium tiszteletére ünnepélyesen nyílt meg 1996-ban.

A szerteágazó gyűjtőmunka jellemzéseként említem meg, hogy Brassóból, Újvidékről, Luzernből, vagy belföldön Debrecenből, Tiszadobról is van néhány emlékünk.

Az áldozatkészség, a múlt megőrzésének fontossága élt a tantestület számos tagjában, amikor önzetlenül részt vett az anyag gyűjtésében. Tiszteletet érdemelnek ezért valamennyien.

RÉGISÉGEK

Külön tárlóban szemlélhetők azok a könyvek, melyek a magyar iskolapedagógia sarokkövei valamely ok miatt, és a gyűjteményünkbe kerülhettek.

Öt évvel halála után – 1675-ben – Brassóban adták ki latin és magyar nyelven Comenius: Orbis sensualium pictus c. művét. 150 ismeretkör rövid összefoglalása ez a munka. Minden ismeretkört egy-egy fametszet illusztrál (Hasonmás).

1736-ban Vittembergában megjelent Biblia Torkos József előszavával olvasható. Bél Mátyásnak 1717-es fordítása ez, mely „Görög Textusnak kútfejéből úgy fordítaná magyar nyelvre az Új Testamentumot, hogy punctumról punctumra minden versecskék a Szent Léleknek értelmével megegyezzenek.”

A hitoktatás a magyar közoktatásban kezdetektől fontos tantárgy volt.

Hármas Kis-Tükör

Ez a könyv a következőket „tükrözi” (tartalmazza):

1.      A szent históriának rövid summája

2.      Magyarország kis tükre (földabrosszal = térképpel)

3.      Erdély kis tükre

Az első 1771-ben Losontzi István munkája nyomán került kiadásra. 1868-ig 71 kiadást ért meg. Közben az új kiadók változtatták, bővítették. Ez Trattnei Károlynak a kiadványa 1849-50-ből.

Pápay Sámuel: A magyar literatúra története Veszprém, 1808.

„Továbbá már Sz. István Királyunk alatt több Oskolát is állítottak országunkban… holott a Hitnek ágazatára, éneklésre, írásra, olvasásra taníttatott a’ Magyar ifjúság.” (Hasonmás).

Edvi Illés Pál: Első oktatásra szolgáló kézikönyv

1837-ben Budán jelent meg. Tartalmazza az „Arany ABC-t, mely versbe szedi az erkölcsi szabályokat:

„A”      Amit nem kívánsz magadnak,

Te se tedd embertársadnak.

A Kalauzoló beszéd az oskola tanítókhoz című fejezetben módszertani, nevelési kérdésekben tesz javaslatokat. Például: „Büntetés kiosztásában lépcsőnkénti odább haladást…” javasol.

Tarczy Lajos: Természettan az alkalmazott mathézissel egyesülve 1838-ban Veszprémben adták ki. A szerző Petőfi Sándort is oktatta Pápán. Ez a mű Petőfi könyvtárában is megvolt.

Zsasskovszky Ferenc: Manuále musico liturgicum 1853.

Ez a karénekes kézikönyv egységesítő mintákat ad az egyházi szertartások énekes részeihez (antifona, responzorium, processiones, missa solemnis, benedicito, passio, motetta, vespera).

Bezerédy Amália: Flóri 1840. (hasonmás)

Kislánya volt Flóri a szerzőnek. Az ő oktatására írta a könyvet. ABC-vel, olvasó gyakorlatokkal, imádságokkal, közmondásokkal, játékokkal és mesékkel kezdődik. De később a házi állatokról, növényekről, madarakról, Európa vizeiről, fővárosairól szól a könyv. Majd Ázsia, Afrika, Amerika is szóba kerül. A könyv számos kottát is tartalmaz.

Kevesen tudják, hogy e szerző szervezte meg hazánkban az első vidéki óvodát.

ELEMI NÉPISKOLA

Tankönyvgyűjteménye 1896-tól 1939-ig mutatja be a különféle kiadványokat.

1926-ban, 1932-ben és 1941-ben megjelent Tantervei a népiskola célkitűzéseit és tananyagát tartalmazzák.

1901 és 1939 között kiadott vezérkönyvekből olvasható, hogy ennek az iskolarendszernek az alapja a hazafias nevelésen és a vallásos erkölcsön nyugszik. Pedagógiája központjában az érdeklődés, az érzelem és a képzelet felkeltése áll. Tevékenységre, életszerűségre és hasznosságra neveli a gyerekeket. A derűs, változatos, színes, intenzív óravezetést kívánja meg a tanítóktól.

Szakmai újságok közül a Néptanítók Lapja 1889. Évfolyama, a Magyar ünnep, a Gyakorlati Pedagógia néhány száma látható.

Korabeli kinevezések, oklevelek, esküszöveg, igazoló okiratok, segédkönyvek, pénzek, első és második világháborúból, és fogságból küldött levelezőlapok, cselédkönyv a múlt történéseit jelenítik meg. Tollgyűjteménye, palatáblái, analfabéta tanfolyamok könyvei egy érdekes közoktatási korszakra emlékeztetnek. Szlöjd munkák bemutató tervei és kész kézimunkák is példázzák a gyakorlati életre való felkészítést.

Korabeli naplók, segédkönyvek, folyóiratok alkalmasak a kor nevelési szellemének, erkölcsi tartásának a megítélésére.

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az általános iskolák tankönyveinek első kiadásai 1946 és 1948 között külsejükben és tartalmukban is a háború utáni koalíciós idők új magyar demokráciájának reménységei. Országos Köznevelési Tanács alaposan megfontolt pályázati kiírásai alapján a legjobb pedagógusok készítették őket. Ennek ellenére 1949. Szeptemberében új könyvekkel kezdték az általános iskolát a tanulók. Ortutay Gyula, kultuszminiszter a könyvek átvételekor többek között ezt mondja a vörös csillaggal ellátott könyvekről: „Új szellem hatja át a tankönyveket. Szocialista hazafiságra, modern  terméshh hg hio Tamara Attila MAMA  Országos Köznevelési Tanács alaposan megfontolt pályázati kiírásai alapján a legjobb pedagógusok készítették őket. Ennek ellenére 1949. Szeptemberében új könyvekkel kezdték az általános iskolát a tanulók. Ortutay Gyula, kultuszminiszter a könyvek átvételekor többek között ezt mondja a vörös csillaggal ellátott könyvekről: „Új szellem hatja át a tankönyveket. Szocialista hazafiságra, modern természettudományos szemléletre fogják tanítani az ifjúságot az élenjáró tudomány, a marxizmus-leninizmus szellemében.”

A gyűjtemény a kort tükrözi. A tankönyveket az Országos Neveléstudományi Intézet ellenőrzése mellett készítik az Országos Köznevelési Tanács helyett. Itt a „Fordulat éve”. A tankönyvgyűjtemény 1946 és 1989 között megjelent könyvek egy jelentős részét tartalmazza.

A rendtartások és tantervek, útmutatók gyűjteménye érdekes tantárgypedagógiai és korszemléleti dokumentum is. Például az 1950-es Rendtartásban olvasható, hogy a tanító a falujából vasárnap is csak akkor távozhatott el, ha az igazgatójának bejelentette. Az 1950-es számtan tantervi kiegészítő jelzi, hogy a tanár elsőszámú feladata számtan órán is, hogy küzdjön a „klerikális reakció ellen”.

A Szocialista Nevelés Könyvtára, Makarenkó összes munkái is a kort idézik. Színesíti a gyűjteményt a pedagógus kitűntetések bemutatása.

A kísérleti tankönyvek a pedagógiai élet változásának a csíráit mutatják be. Például a matematika bevezetése az általános iskolában a kísérleti tankönyvek megjelenésével kezdődött. A korábbi számtan, geometria és algebra tananyag kibővítésére hatalmas erőfeszítéseket tettek a 70-es években. A matematikai logika, a halmazok, a függvények, sorozatok, a kombinatorika, a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika módszeres feldolgozását tartalmazzák ezek a könyvek első osztálytól nyolcadikig.

KÖZÉPISKOLÁK

Elsősorban a veszprémi középiskolák emlékei láthatók a Gyűjteményben. Az Angolkisasszonyok Intézetének története a jubileumi évkönyvben olvasható. Régi tablóképi, egyenruha hímzése, a Kék Madár énekkarának emlékei is láthatók. Tankönyvek, füzetek, sapkajelvények láthatók. Leporellók az intézet külső és belső részeit mutatják be.

A Piaristák Intézetének története az évkönyvgyűjteményben kísérhető nyomon. 1891-től az 1948-as államosításig őrizzük az évkönyveket csaknem hiánytalanul. Latin és görög nyelvtankönyvei, tankönyvei a 20-as és a 30-as évektől fogalmat adnak az olvasónak a korabeli oktatás színvonaláról. Diákkönyvtári könyvek, érettségire felkészülést segítő összefoglaló kiadványok, sapkajelvény és sok más is felidézi az egyházi középiskola életét.

Tankönyvi emlékek, közös értesítők, más kiadványok mutatják be a felsőkereskedelmi iskolát és a két polgári iskolát is. A szép tankönyvek, a tanulható szövegek kínálják magukat még sok tízesztendő után is.

HITTAN- ÉS IMAKÖNYV GYŰJTEMÉNY

A hittudomány tanítását szolgáló elemi és középiskolai könyvek tanítják, hogy a magyar közoktatásban kezdetektől kötelező volt a hitoktatás és fontos szerepet játszott a valláserkölcs a tanítványok életében. Az 1700-as években Pesten gót betűkkel nyomtatott imakönyv történelmi levegőjű. Érdekes a versbe szedett Újszövetség, melyet sok metszet díszít.

Pázmány Péter imakönyvének 19. századi kiadása, a gyermek imakönyvek is különlegesek.

A protestáns imakönyvek, a zsoltáros könyv szintén korjellemző különlegesség.

A valláserkölcsön nyugvó oktatás ajánlásai, melyet 1692-ben találtak Baltimoreban a Szent Pál – templomban, ma is figyelemre méltóak.

IFJÚSÁGI MOZGALMAK

A cserkészek törvényeit, a mozgalom emlékeit, könyveket, igazolványokat, a gödöllői dzsembori albumát láthatjuk.

Erdélyben is egykor virágzó cserkész mozgalom néhány emléke itt látható. A cserkészek újságja a Zászlónk szintén figyelemre méltó.

A levente mozgalom törvényeit is olvashatjuk. Ebből is következtethető, hogy a levente szó nem csak testi derékséget jelent, hanem az erkölcsösség magasfokú megvalósítását is feltételezi. Igazolványok, a háborúban elhurcolt leventék történetének könyvei is érdekesek. Az úttörő élet törvényeit olvashatjuk a megalakulástól a megszűnésig. Csapatnaplók, fényképek, a csapat története, a veszprémi úttörők felsőörsi táborának a története, de a mozgalom országos dokumentumai is láthatók.

IFJÚSÁGVÉDELEM

Veszprémi gyermekvédelem kialakulását egy kiadvány mutatja be. De Magyarország első gyermekvárosa létrehozójának, a méltatlanul elfelejtett Dr. Ádám Zsigmondnak a pedagógiai, szervező és alkotó munkája szellemi emlékeit is láthatjuk összegyűjtve.

FORRADALOM 1956-BAN

Két tárló mutatja be a korabeli újságokat, röpcédulákat, a tanulók által hordott jelvényeket, az iskola ideiglenes címerét, a nemzeti érzésű pedagógusok által titokban terjesztett költeményt. A mártír Brusznyai Árpád tanár és Császár József egykori veszprémi tanulónak állított emléket a tárló.

PEDAGÓGUSOK IRODALMI ÉS TUDOMÁNYOS MUNKÁI

Mintegy 80 könyv reprezentálja a veszprémi óvónők, tanítók, tanárok irodalmi vagy tudományos munkásságát, melyet tanító munkájuk mellett hivatásszeretetből végeztek.

TABLÓK, KÉPEK, OKLEVELEK

Az iskola volt tanítványainak tablóit és csoportképeit őrizzük. A sportélet és sportversenyek serlegei, díszoklevelei dekoratívan borítják a falakat. Hatalmas fotóalbumok tartalmazzák esztendőnként az iskola legkiválóbb sportolói képeit és eredményeiket.

Láthatók érdekességek is: 1948-as államosításkor készült tantestületi csoportkép Veszprémben, 1947-ben készült tabló a pápai tanítóképzős „néptanítók” utolsó osztályáról, 1908-ban készült tablókép a „Veszprémi Kegyesrendi Főgimnázium” érettségiző tanulóiról, az Angolkisasszonyok Intézetében 1943-ban érettségizett Felső Kereskedelmis növendékeinek tablóképe, az Angolkisasszonyok Tanítóképzőjében 1929 oklevelet kapott növendékek tablóképe a Veszprémi Állami Liceum 1949-ben érettségizett növendékeinek a tablóképe, a Veszprémi Állami Tanítóképző 1949-ben végzett utolsó évfolyamának tablóképe.

Kuriózum az a viaszpecsétes oklevél, melyet Kertészné Kruzslyák Anna úrhölgynek, állami tanítónőnek adtak 1911-ben Abaújszántón „kiváló, buzgó és sikeres” működéséért, melyet „a magyar nemzeti közművelődés szolgálatában” kifejtett.

ÉNEKKAR, ÉNEKOKTATÁS, HANGSZERGYŰJTEMÉNY

Látható az iskola énekkarának 40 aranyoklevele, az énekkar 40 évének a története, újságban megjelent híradások, műsorfüzetek, 25 év hangzó anyaga a fontosabb fellépésekről.

Hanglemez, melyen énekel az iskola énekkara, továbbá 20 rádiós szereplése magnószalagon, illetve CD-n.

Az énekoktatás fejlődése látható a „középtanodai” tankönyvtől napjainkig.

Az Angolkisasszonyok „Kék Madár” kórusának emlékei, a Városi Vegyeskar, a Liszt Kórus, az Állami Zenede”, a Zeneművészeti Szakközépiskola története.

Csaby József Csaba karnagy tanár úr 1957 és 1997 között volt az iskola kórusának vezetője.

TECHNIKAI ESZKÖZGYŰJTEMÉNY

Ide tartoznak az iskola volt audiovizuális eszközei, 8 és 16 mm vetítők, diafilm, diapozitív vetítők, lemezjátszók, rádiók, fényképezőgépek, fizikai szertári eszközök, stb.

IFJÚSÁGI KÖNYVEK

Diákkönyvtári könyvek, vallásos, regényes, kalandos ifjúsági szórakoztató kiadványok, gyermekújságok idézik a 20-as, 30-as esztendőket.

Ebben a tájékoztatásban csak a kiállított anyagokról próbáltam nagyjából számot adni. A mai napon a leltárkönyv 6241 darab tárgyat mutat. Az irattár pedig 336 iratot őriz, melynek egy része szintén pedagógiatörténeti emlék.

E számok mutatják, hogy a gyűjtemény kinőtte magát.

KIADVÁNYAINK

1992        Jubileumi évkönyv jelent meg a Dózsa György Általános Iskola (volt Szent István Elemi Népiskola) történetéről (p 112)

2000        Iskolatörténeti kalauz címmel adalékok jelentek meg a gyűjtemény kiállításához (p 196)

Sorozatot indítottunk Tanítók, tanárok címmel, melyben a város emlékezetes nevelőinek életét írjuk meg:

2000        In memoriam Helyes László (1914-1981) /p 46/

2003        In memoriam Bálint Péter, Horváth Gyula, Kováts Zsigmond, Mohos Zoltán, Tantó István /p 122/

2004        In memoriam dr. Előd István (1912-1990) /p 105/

A gyűjtemény nincs befejezve, nincs költségvetése, társadalmi munkában működik. Előre történő bejelentésre szívesen fogad csoportokat és egyéneket is.

Köszönetet mondunk a gyűjteményt befogadó és azt minden tőle telhető módon támogató Dózsa György Általános Iskola igazgatójának, vezetőinek, nevelőinek, valamint alkalmi szponzorainknak, akik nélkül e gyűjtemény nem állhatott volna össze, s nem képezné e pedagógiai érték tárgyát.

Ajánljuk a kedves olvasónak, tanítóknak, tanároknak, pedagógusjelölteknek és más érdeklődőknek, hogy tekintsék meg a Gyűjteményt!

Veszprém, 2004. május 5.

Kováts Sándor

a gyűjtemény gondozója