85 évvel ezelőtt indult az első tanév a Szent István Elemi Népiskolában, melynek utódja a Dózsa iskola.

A kerek évforduló különleges esztendőt jelent. Lehetőséget ad az emlékezésre, visszatekintésre: honnan hova jutottunk; ismeretszerzésre: milyen volt iskolánk alapításakor, hogyan, milyen taneszközök segítségével tanultak az akkori gyerekek…

Diákjaink ismereteit szerettük volna gazdagítani, amikor „DÓZSA 85” címmel játékos műveltségi vetélkedőt szerveztünk.

Osztályonként 4 fős csapatok mérték össze tudásukat, kreativitásukat, ügyességüket IX. 27-én délután. A humán munkaközösség pedagógusai 1-1 állomáson várták a versenyzőket. Előzetes feladatként iskolánk múltjáról olvastak a résztvevők.

A gyógypedagógia eszköz- és módszertárára fűzte fel a minden érzékszervet megmozgató feladatokat Zsuzsa néni és Tünde néni. Virágokat illatukról, tárgyakat tapintás alapján, ízeket, hangokat kellett felismerni. Zsolt bácsi tornaórájának hangját mindenki eltalálta…

„Dózsa szelleme” várt kiszabadításra Gabi néni interaktív szabadulószobájában, ahol a további küzdelmekhez varázsital adott erőt.

Enikő néni kincskereső játékkal tette próbára a diákok iskolatörténeti tudását. Horog Zsuzsa néni és Gyula bácsi egy képzeletbeli tantermet rendeztetett be a korabeli iskolából.

Emese néni és Gyöngyi néni az Iskolatörténeti Múzeumban várta a csapatokat. Az itteni taneszközöket játékos feladatok segítségével ismerték meg a gyerekek. A varázsital erejét tovább növelte az itt kapott gumicukor…

Bencsik Éva néni a könyvtár falára gyönyörű és tartalmas kiállítást készített a „Naplopó” című iskolaújság több, mint 20 évének lapszámaiból, tartalmából. A kiállítás megtekintése után egy totót töltöttek ki a nebulók a látottakról.

Penna, kalamáris, lúdtoll, línea, irka, harmónium, palatábla, itatós, palavessző, nádpálca, abakusz…Nem csak történelem, hanem újdonság, érdekesség a ma gyerekének, amelyre rácsodálkozhat, amelyet megmosolyoghat, és aminek ismeretével gazdagabb lehet.

Mert figyelnünk kell arra, hogy: „Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő és elpereg a múlt…” (Ancsel Éva)

Humán munkaközösség nevében:

Kárpátiné Németh Gyöngyi