Author Archive
1973 „c” osztály
(Nagyobb megtekintéshez kattints a képre. Mérete:…1,83MB)
1973 „b” osztály
(Nagyobb megtekintéshez kattints a képre. Mérete:…1,51MB)
1973 „a” osztály
(Nagyobb megtekintéshez kattints a képre. Mérete: …1,81MB)
1973
Az 1973-ban végzett osztályok
„A” osztály
Osztálynévsor:… – Tabló…
Bagó Ferenc, Bors László, Czvetkó Zoltán, Csendes János, Cseszregi István, Filó Zsuzsanna, Fodor Magdolna, Gabler Julianna, Jámbor László, Jung Anna, Kalamász Klára, Kanczler Magdolna, Kálmán Edit, Kelemen Mária, Kopácsi László, Mód Katalin, Molnár Ildikó, Nagy Tamás, Németh Erzsébet, Németh József, Németh Tibor, Penczu Márta, Polgár Judit, Spirk József, Steigler József, Szalai Gertrúd, Szente Károly, Tihanyi Péter, Tompos Ferenc, Vajda Géza, Vári Nagy László
„B” osztály
Osztálynévsor:… – Tabló…
Albert Éva Ildikó, Bán Ilona Erzsébet, Batu Zsuzsanna Ildikó, Bulzán Ferenc, Csillahó Tamás, Csizmadia Mária, Csóka Anikó, Csomai Zoltán, Debrecenyi Zsuzsanna, Dombai Éva Mária, Duhai László Béla, Fekete Tibor, Glück László, Heizer Mária, Juhász Gyula Béla, Krebsz Julianna, Krózser Tibor, Marton Andrea, Matkovics Beáta, Némethy László, Pados Ferenc, Rácz Éva, Sindler László, Spéth Andrea Mariann, Szabó Károly, Szauver Anna, Tenk Ferenc, Vaskó Ferenc, Vesztergom Éva Terézia
„C” osztály
Osztálynévsor:… – Tabló…
Cseh Margit, Dénes Rozália, Farkas Ferenc, Fonyódi László, Forintos Ibolya, Frick Beatrix, Gacza Péter, Hanol Mihály, Hock Éva, Horváth Ferenc, Hosztireiter Kelemen, Jánosi Ágnes, Kaposvári Ildikó, Kapronczai Mária, Kauker Gábor, Kolonics Katalin, Korpáczi Zsuzsanna, Lászki Katalin, Kiszák Teréz, Léber József, Ónodi Mária, Pál Gábor, Pesti Attila, Pintér László, Piskor István, Rauscher Zsuzsanna, Rózsa Ágnes, Sütő László, Szali Anikó, Tamás Sándor, Vörös Mária, Zöld József
Történelmünk
Az iskola történetéből
részletek „A VESZPRÉMI DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA – VOLT SZENT ISTVÁN ELEMI NÉPISKOLA – JUBILEUMI ÉVKÖNYVE” oldalaiból
Veszprém városának jellegzetes része a Dózsaváros, a Séd bal partján terül el. Ennek a területnek a nyugatra eső része volt a Temetőhegy. Magyar és német ajkú földmíveseknek, fuvarosoknak, majd ácsoknak, kőműveseknek, segédmunkásoknak nyújtott helyet és megélhetést a városrész hosszú évek óta.
A 30-as évek vége felé a Magyar Lőszerművek gyárat telepített a Csererdőbe. Ugrásszerűen megnőtt a lakosság száma. A Szent László Elemi Népiskola nem tudta befogadni a Temetőhegy gyerekeit.
1938 jubileumi év volt, Szent István halálának 900.évfordulója.
1938 április 30-án a városi tantestületi gyűlésen jelentik be egy új iskola építését.
A mai iskola helyén egy 1000 négyzetméteres tó terült el.
Tó az iskola helyén(nagyobb nézethez kattints a képre!)
A 30-as években a Jókai utcában a Magyar Nemzeti Bank pincéket furatott a dolomit sziklahegy alá. A keletkezett törmelékkel feltöltötték a Nagytó medrét.
Az itt létrejött sík terület északkeleti részén adott a város 1000 négyszögöl területet a katolikus egyháznak azzal a feltétellel, hogy itt iskolát kell építeni. Erről készült egy ajándékozási szerződést is, melynek másolata itt megtekinthető.
A képre kattintva nagyban is megtekinthető!
A tervezés, az előkészítés és az építés több mint egy évet vett igénybe.
Tervezője Takács János építészmérnök, a kivitelezője Fabb Károly építőmester volt.
A padok kivételével mindent a veszprémi iparosok készítettek. 5 tanterem, 2-2 mellékhelyiség és zuhanyozó tartozott az iskolához, de tanári, igazgatói és orvosi szoba is segítette a munkát. Tanítói lakás és iskolasegédi szolgálati lakás is kapcsolódott az épülethez.
Amikor elkészült az új iskola, szépsége mindenkit magával ragadott. Ablakaiból kitekintve látható volt a Bakony hegykoszorúja, a vár kiemelkedő épülettömege és a város a Buhim-völggyel.
Az iskola előtt álló, almádi vörös homokkőből faragott kereszt az Amerikába kivándorolt temetőhegyi magyaroknak állított emléket.
Az épület fő homlokzatán egy jól sikerült Szent István szobor áll. Ezt dr. Beöthy István apátkanonok ajándékozta az iskolának, hogy hirdesse: az iskola a jubileumi év emlékére épült.
Az iskola felszentelése 1939 október 8-án, a Magyarok Nagyasszonya vasárnapján történt.
A felszentelést dr. Czapik Gyula megyéspüspök végezte.
Az 1943/44. tanév az iskola történetének legrövidebb esztendeje volt (1943 november 1-től 1944 március 31-ig). Az ellenséges berepülések miatt nem volt lehetséges a felelősségteljes iskolai munka folytatása.
A háborús események súlyos helyzetet teremtettek az 1944-45-ös tanévben. Az épületben megszűnt a tanítás.
Előbb magyar katonák, egészségügyi alakulat, majd kiképzőszázad lakta az iskolát. Ezután német wermacht, majd „SS” alakulatok vették birtokukba. Páncélos javítóműhelyt rendeztek be.
Az éjszakai bombázás egyre közelítette, majd 1945 március 13-án éjjel bombatalálat érte az iskolát. A tanítói lakást, melyben Kováts Zsigmond tanító családja lakott és a pedellusi lakást, melyben Márkus Károly házmester lakott a családjával a találat megsemmisítette.

Szerencsére e napon a lakók éjszakára a közeli Sas-hegyre mentek menedéket keresve.
Az iskola északi oldala nagyrészt kidőlt, s a tetőszerkezet is súlyosan megrongálódott, a két lakás összedőlt.
Március 23-án orosz csapatok vették birtokukba, majd az őket követő menekült áradat lakott az iskolában, tönkretéve, eltüzelve a bútorok, a könyvtár még meglévő nagyobbik részét.
Szomorú képet, lepusztult állapotot mutatott az iskola a háború befejezésekor.
A modern iskola lerombolva, kifosztva, Szent István szobra kezét veszítve, szilánkoktól sértve állott a falon.
A városparancsnok elrendelte, hogy az iskolát meg kell nyitni. Így a hadműveletek után 3 héttel elkezdődött a tanítás. Szomorú tanév volt ez.
Temetőhegyi gazdák, építőmunkások 3800 munkaórával nagyjából helyreállították.
Az 1945-46. tanévet 6 tanteremben sikerült megkezdeni. A fűtést a szülők biztosították.
Sok munka után sikerült újra berendezni, beüvegezni, tetőt javítani, kályhákat szerezni, falakat kijavítani és a tanítást újra indítani. Eredeti szépségében azonban nem tudták helyreállítani.
1948-49 tanévre kiépült a 8 osztályban az általános iskola, s ekkor államosították az iskolát.
Az iskola neve: Állami Általános Fiú- és Leányiskola.
A Veszprém megyei népújság ezt írja: „1953 június 1. Emlékezetes marad ez a dátum a dózsavárosi emberek szívében. Megkezdődött a várva várt iskola építése. Sztanovics Sándor helyettes építésvezető szerint 1955 aug. 5-re teljesen befejezik az építést.”
1955 őszén végül is átadásra került az új iskola.
1956 november 4-én szovjet csapatok támadást intéztek Veszprém ellen. Az iskola nehéz-géppuska-lövedék találatot kapott. A lövedék a délkeleti ablakszárnyon lépett az épületbe és a folyosó végén a rajzterem falában állt meg.
Lekerült a falról a gipsz Kossuth-címer (mely megtekinthető az iskola múzeumában).
1957/58 tanévtől az iskola a Dózsa György Állami Általános Iskola nevet vette fel.
A tanulók létszáma rohamosan emelkedett, így szükségessé vált újabb tantermek építése. A lebombázott szolgálati lakás helyére 4 tantermet építettek melyet 1963 április8-án adtak át.
1965-ben korszerű kazánokat kapott az iskola, mely lehetővé tette, hogy 1971-ben korszerűbb radiátorokat szereljenek az épületbe és a Szent István iskolát is bevonták a rendszerbe. Végre télen is normális hőmérséklet volt a termekben.
1975-ben sikerült az ablakok cseréje.
1979-ben a Szent István iskola egy T szárnyrész kapott, melyben tornaterem, könyvtár, műhelyek és 5 tanterem épült. Az építkezés részben társadalmi munkában készült. Több mint 200 szülő kőműves segédmunkát vállalt. Az elkészült épület normális munkát tett lehetővé az iskolában.
1980-ban a teljes villamos hálózatot felújították, melynek eredményeként minden terem korszerű neonvilágítást kapott.
És elérkeztünk a 2010. évhez, amikor is az 1955-ben átadott főépület teljes felújítására kerülhetett sor.
A kivitelezés ideje: 2010. 04. 15–2010. 09. 30.
Folyt köv…











