Beiratkozás
Látogatók
Felhasználó: > 2 vendég
Statisztika
2011. márciusa óta Ön a látogató számláló
látogatónk!

Látogatottsági adatok
Bejelentkezés

Múlt a jelenben

Gratuláció

Csaby J. Csaba tanár úr részére

Tisztelt Tanár Úr!

A KÓTA Életmű díjhoz tisztelettel, szívből gratulálunk!

Büszkék vagyunk arra, hogy Tanár Úr, fáradtságot nem ismerően iskolánk kóruskultúráját negyven éven át ilyen magas művészi színvonalon tartotta.

Köszönjük szépen, hogy jó hírünket vitte hazánkba, oly sok helyre, s Közép-Európába, a kórustalálkozókra!

Tanár Úr szakmai, szellemi, lelki hagyatékát szeretettel ápoljuk, megbecsüljük. Igyekszünk továbbvinni.

Kívánunk további áldásos munkálkodást a város zenei életében, szeretetteljes, boldog magánéletet!

Köszönettel és nagyrabecsüléssel gratulál a Dózsa Iskola Közössége nevében:

                                                                                              Lengyel Károly
igazgató

 

 

Veszprém, 2016. október 27.

Iskolamúzeum

A veszprémi Dózsa György Általános Iskola országosan is jelentős nagyságú iskolatörténeti gyűjteménnyel rendelkezik. Több mint 7000 emléket őriznek a tárlók, a szekrények, az albumok és a termek falai.

Hogyan jött létre a gyűjtemény?

A létesítmény mindenféle központi támogatás nélkül a Dózsa György Általános Iskola hathatós támogatásával létesült. Előbb egy, majd még két helyiséget biztosított a kiállítás részére. Más épületekből felszedett műanyag padlózatot házilag a fűtő és áldozatkész pedagógusok segítségével leraktuk. Ugyancsak házilag készített hegesztő segítségével készült el saját kezűleg a 6 soros vasszerkezetű falipolc, melyen a több száz darabos tankönyvgyűjteményt tároljuk.

Kiselejtezett ebédlőasztalok lábazata szolgált a tárlók elkészítéséhez. Ezekhez szintén az iskola adott segítséget, szakmunkást és anyagot is. Több év alatt készült el a 48 üveges tároló asztal. Sok társadalmi munka eredményeként helyreállítottunk egy régi 4 ajtós, faragott oszlopos fizika szekrényt, egy 20-as évekből való faerezetmintásan festett iskolai szekrényt, egy 1939-ből való katedrát és a régi elemi iskolából származó 2 személyes deszka padot. A helyiségek megfelelő világítással való ellátása, padlózat készítése és kimeszelése szintén iskolai segítséggel, továbbá egykori tanítványok önzetlen munkája árán teremtődött meg. Itt már bekapcsolódott a GAMESZ is. Megtakarításaiból, továbbá jóindulatú és szorgalmas mesteremberek munkájából sikerült elfogadhatóvá tenni a kiállító-helyiségeket. Rengeteg munka volt ez, mégis csak másodlagos, hiszen a lényeget a kiállítandó oktatási emlékek gyűjtése, megszerzése jelentette. Ezek a régiségek három forrásból álltak össze. Elsősorban az iskola által megőrzött régiségekből. Selejtezések után nem került a MÉH-be a régi könyv, hanem szekrények mélyében, padláson, pincében, megőrződött egy részük. A második csoport egyes pedagógusok gyűjtőszenvedélye során kialakult kis magángyűjteményekből került ide. Az önzetlen, segítőkész pedagógusok odaajándékozták féltve őrzött, életmunkájuk során összegyűjtött tárgyaikat a Gyűjtemény részére.

1989-ben egy termet nyitottunk meg. A látvány beindította sokakban a segítségnyújtás igényét. Pedagógusok, szülők, nagyszülők, egykori és mostani tanítványok, látogatók és idegenek, nyugdíjasok és fiatalok egyaránt segíteni akartak és segítettek a gyűjtésben. 156 ajándékozónak őrizzük a nevét a múzeumunk kis előterében. De számos ajándékozó van, akik névtelenül adták egyszerű iskolai emléküket, hogy gazdagítsák a Gyűjteményt. A Gyűjtemény meglátogatása általában felkeltette az adakozókhoz való csatlakozás vágyát.

Aranyos történetek közül egy:

Nyugdíjasok látogatták a Gyűjteményt. A végén felkértem a látogatókat, ha rendelkeznek régi oktatási emlékekkel, könyvekkel, és szívesen odaajándékoznák a Gyűjteménynek, örömmel elfogadjuk, az illető nevét is megőrizzük. Néhány nap múlva egy idős, egyszerű nyugdíjas egy tavalyi telefonkönyvvel jelentkezett!

A második és a harmadik terem a millecentenárium tiszteletére ünnepélyesen nyílt meg 1996-ban.

A szerteágazó gyűjtőmunka jellemzéseként említem meg, hogy Brassóból, Újvidékről, Luzernből, vagy belföldön Debrecenből, Tiszadobról is van néhány emlékünk.

Az áldozatkészség, a múlt megőrzésének fontossága élt a tantestület számos tagjában, amikor önzetlenül részt vett az anyag gyűjtésében. Tiszteletet érdemelnek ezért valamennyien.

RÉGISÉGEK

Külön tárlóban szemlélhetők azok a könyvek, melyek a magyar iskolapedagógia sarokkövei valamely ok miatt, és a gyűjteményünkbe kerülhettek.

Öt évvel halála után – 1675-ben – Brassóban adták ki latin és magyar nyelven Comenius: Orbis sensualium pictus c. művét. 150 ismeretkör rövid összefoglalása ez a munka. Minden ismeretkört egy-egy fametszet illusztrál (Hasonmás).

1736-ban Vittembergában megjelent Biblia Torkos József előszavával olvasható. Bél Mátyásnak 1717-es fordítása ez, mely „Görög Textusnak kútfejéből úgy fordítaná magyar nyelvre az Új Testamentumot, hogy punctumról punctumra minden versecskék a Szent Léleknek értelmével megegyezzenek.”

A hitoktatás a magyar közoktatásban kezdetektől fontos tantárgy volt.

Hármas Kis-Tükör

Ez a könyv a következőket „tükrözi” (tartalmazza):

1.      A szent históriának rövid summája

2.      Magyarország kis tükre (földabrosszal = térképpel)

3.      Erdély kis tükre

Az első 1771-ben Losontzi István munkája nyomán került kiadásra. 1868-ig 71 kiadást ért meg. Közben az új kiadók változtatták, bővítették. Ez Trattnei Károlynak a kiadványa 1849-50-ből.

Pápay Sámuel: A magyar literatúra története Veszprém, 1808.

„Továbbá már Sz. István Királyunk alatt több Oskolát is állítottak országunkban… holott a Hitnek ágazatára, éneklésre, írásra, olvasásra taníttatott a’ Magyar ifjúság.” (Hasonmás).

Edvi Illés Pál: Első oktatásra szolgáló kézikönyv

1837-ben Budán jelent meg. Tartalmazza az „Arany ABC-t, mely versbe szedi az erkölcsi szabályokat:

„A”      Amit nem kívánsz magadnak,

Te se tedd embertársadnak.

A Kalauzoló beszéd az oskola tanítókhoz című fejezetben módszertani, nevelési kérdésekben tesz javaslatokat. Például: „Büntetés kiosztásában lépcsőnkénti odább haladást…” javasol.

Tarczy Lajos: Természettan az alkalmazott mathézissel egyesülve 1838-ban Veszprémben adták ki. A szerző Petőfi Sándort is oktatta Pápán. Ez a mű Petőfi könyvtárában is megvolt.

Zsasskovszky Ferenc: Manuále musico liturgicum 1853.

Ez a karénekes kézikönyv egységesítő mintákat ad az egyházi szertartások énekes részeihez (antifona, responzorium, processiones, missa solemnis, benedicito, passio, motetta, vespera).

Bezerédy Amália: Flóri 1840. (hasonmás)

Kislánya volt Flóri a szerzőnek. Az ő oktatására írta a könyvet. ABC-vel, olvasó gyakorlatokkal, imádságokkal, közmondásokkal, játékokkal és mesékkel kezdődik. De később a házi állatokról, növényekről, madarakról, Európa vizeiről, fővárosairól szól a könyv. Majd Ázsia, Afrika, Amerika is szóba kerül. A könyv számos kottát is tartalmaz.

Kevesen tudják, hogy e szerző szervezte meg hazánkban az első vidéki óvodát.

ELEMI NÉPISKOLA

Tankönyvgyűjteménye 1896-tól 1939-ig mutatja be a különféle kiadványokat.

1926-ban, 1932-ben és 1941-ben megjelent Tantervei a népiskola célkitűzéseit és tananyagát tartalmazzák.

1901 és 1939 között kiadott vezérkönyvekből olvasható, hogy ennek az iskolarendszernek az alapja a hazafias nevelésen és a vallásos erkölcsön nyugszik. Pedagógiája központjában az érdeklődés, az érzelem és a képzelet felkeltése áll. Tevékenységre, életszerűségre és hasznosságra neveli a gyerekeket. A derűs, változatos, színes, intenzív óravezetést kívánja meg a tanítóktól.

Szakmai újságok közül a Néptanítók Lapja 1889. Évfolyama, a Magyar ünnep, a Gyakorlati Pedagógia néhány száma látható.

Korabeli kinevezések, oklevelek, esküszöveg, igazoló okiratok, segédkönyvek, pénzek, első és második világháborúból, és fogságból küldött levelezőlapok, cselédkönyv a múlt történéseit jelenítik meg. Tollgyűjteménye, palatáblái, analfabéta tanfolyamok könyvei egy érdekes közoktatási korszakra emlékeztetnek. Szlöjd munkák bemutató tervei és kész kézimunkák is példázzák a gyakorlati életre való felkészítést.

Korabeli naplók, segédkönyvek, folyóiratok alkalmasak a kor nevelési szellemének, erkölcsi tartásának a megítélésére.

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az általános iskolák tankönyveinek első kiadásai 1946 és 1948 között külsejükben és tartalmukban is a háború utáni koalíciós idők új magyar demokráciájának reménységei. Országos Köznevelési Tanács alaposan megfontolt pályázati kiírásai alapján a legjobb pedagógusok készítették őket. Ennek ellenére 1949. Szeptemberében új könyvekkel kezdték az általános iskolát a tanulók. Ortutay Gyula, kultuszminiszter a könyvek átvételekor többek között ezt mondja a vörös csillaggal ellátott könyvekről: „Új szellem hatja át a tankönyveket. Szocialista hazafiságra, modern  terméshh hg hio Tamara Attila MAMA  Országos Köznevelési Tanács alaposan megfontolt pályázati kiírásai alapján a legjobb pedagógusok készítették őket. Ennek ellenére 1949. Szeptemberében új könyvekkel kezdték az általános iskolát a tanulók. Ortutay Gyula, kultuszminiszter a könyvek átvételekor többek között ezt mondja a vörös csillaggal ellátott könyvekről: „Új szellem hatja át a tankönyveket. Szocialista hazafiságra, modern természettudományos szemléletre fogják tanítani az ifjúságot az élenjáró tudomány, a marxizmus-leninizmus szellemében.”

A gyűjtemény a kort tükrözi. A tankönyveket az Országos Neveléstudományi Intézet ellenőrzése mellett készítik az Országos Köznevelési Tanács helyett. Itt a „Fordulat éve”. A tankönyvgyűjtemény 1946 és 1989 között megjelent könyvek egy jelentős részét tartalmazza.

A rendtartások és tantervek, útmutatók gyűjteménye érdekes tantárgypedagógiai és korszemléleti dokumentum is. Például az 1950-es Rendtartásban olvasható, hogy a tanító a falujából vasárnap is csak akkor távozhatott el, ha az igazgatójának bejelentette. Az 1950-es számtan tantervi kiegészítő jelzi, hogy a tanár elsőszámú feladata számtan órán is, hogy küzdjön a „klerikális reakció ellen”.

A Szocialista Nevelés Könyvtára, Makarenkó összes munkái is a kort idézik. Színesíti a gyűjteményt a pedagógus kitűntetések bemutatása.

A kísérleti tankönyvek a pedagógiai élet változásának a csíráit mutatják be. Például a matematika bevezetése az általános iskolában a kísérleti tankönyvek megjelenésével kezdődött. A korábbi számtan, geometria és algebra tananyag kibővítésére hatalmas erőfeszítéseket tettek a 70-es években. A matematikai logika, a halmazok, a függvények, sorozatok, a kombinatorika, a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika módszeres feldolgozását tartalmazzák ezek a könyvek első osztálytól nyolcadikig.

KÖZÉPISKOLÁK

Elsősorban a veszprémi középiskolák emlékei láthatók a Gyűjteményben. Az Angolkisasszonyok Intézetének története a jubileumi évkönyvben olvasható. Régi tablóképi, egyenruha hímzése, a Kék Madár énekkarának emlékei is láthatók. Tankönyvek, füzetek, sapkajelvények láthatók. Leporellók az intézet külső és belső részeit mutatják be.

A Piaristák Intézetének története az évkönyvgyűjteményben kísérhető nyomon. 1891-től az 1948-as államosításig őrizzük az évkönyveket csaknem hiánytalanul. Latin és görög nyelvtankönyvei, tankönyvei a 20-as és a 30-as évektől fogalmat adnak az olvasónak a korabeli oktatás színvonaláról. Diákkönyvtári könyvek, érettségire felkészülést segítő összefoglaló kiadványok, sapkajelvény és sok más is felidézi az egyházi középiskola életét.

Tankönyvi emlékek, közös értesítők, más kiadványok mutatják be a felsőkereskedelmi iskolát és a két polgári iskolát is. A szép tankönyvek, a tanulható szövegek kínálják magukat még sok tízesztendő után is.

HITTAN- ÉS IMAKÖNYV GYŰJTEMÉNY

A hittudomány tanítását szolgáló elemi és középiskolai könyvek tanítják, hogy a magyar közoktatásban kezdetektől kötelező volt a hitoktatás és fontos szerepet játszott a valláserkölcs a tanítványok életében. Az 1700-as években Pesten gót betűkkel nyomtatott imakönyv történelmi levegőjű. Érdekes a versbe szedett Újszövetség, melyet sok metszet díszít.

Pázmány Péter imakönyvének 19. századi kiadása, a gyermek imakönyvek is különlegesek.

A protestáns imakönyvek, a zsoltáros könyv szintén korjellemző különlegesség.

A valláserkölcsön nyugvó oktatás ajánlásai, melyet 1692-ben találtak Baltimoreban a Szent Pál – templomban, ma is figyelemre méltóak.

IFJÚSÁGI MOZGALMAK

A cserkészek törvényeit, a mozgalom emlékeit, könyveket, igazolványokat, a gödöllői dzsembori albumát láthatjuk.

Erdélyben is egykor virágzó cserkész mozgalom néhány emléke itt látható. A cserkészek újságja a Zászlónk szintén figyelemre méltó.

A levente mozgalom törvényeit is olvashatjuk. Ebből is következtethető, hogy a levente szó nem csak testi derékséget jelent, hanem az erkölcsösség magasfokú megvalósítását is feltételezi. Igazolványok, a háborúban elhurcolt leventék történetének könyvei is érdekesek. Az úttörő élet törvényeit olvashatjuk a megalakulástól a megszűnésig. Csapatnaplók, fényképek, a csapat története, a veszprémi úttörők felsőörsi táborának a története, de a mozgalom országos dokumentumai is láthatók.

IFJÚSÁGVÉDELEM

Veszprémi gyermekvédelem kialakulását egy kiadvány mutatja be. De Magyarország első gyermekvárosa létrehozójának, a méltatlanul elfelejtett Dr. Ádám Zsigmondnak a pedagógiai, szervező és alkotó munkája szellemi emlékeit is láthatjuk összegyűjtve.

FORRADALOM 1956-BAN

Két tárló mutatja be a korabeli újságokat, röpcédulákat, a tanulók által hordott jelvényeket, az iskola ideiglenes címerét, a nemzeti érzésű pedagógusok által titokban terjesztett költeményt. A mártír Brusznyai Árpád tanár és Császár József egykori veszprémi tanulónak állított emléket a tárló.

PEDAGÓGUSOK IRODALMI ÉS TUDOMÁNYOS MUNKÁI

Mintegy 80 könyv reprezentálja a veszprémi óvónők, tanítók, tanárok irodalmi vagy tudományos munkásságát, melyet tanító munkájuk mellett hivatásszeretetből végeztek.

TABLÓK, KÉPEK, OKLEVELEK

Az iskola volt tanítványainak tablóit és csoportképeit őrizzük. A sportélet és sportversenyek serlegei, díszoklevelei dekoratívan borítják a falakat. Hatalmas fotóalbumok tartalmazzák esztendőnként az iskola legkiválóbb sportolói képeit és eredményeiket.

Láthatók érdekességek is: 1948-as államosításkor készült tantestületi csoportkép Veszprémben, 1947-ben készült tabló a pápai tanítóképzős „néptanítók” utolsó osztályáról, 1908-ban készült tablókép a „Veszprémi Kegyesrendi Főgimnázium” érettségiző tanulóiról, az Angolkisasszonyok Intézetében 1943-ban érettségizett Felső Kereskedelmis növendékeinek tablóképe, az Angolkisasszonyok Tanítóképzőjében 1929 oklevelet kapott növendékek tablóképe a Veszprémi Állami Liceum 1949-ben érettségizett növendékeinek a tablóképe, a Veszprémi Állami Tanítóképző 1949-ben végzett utolsó évfolyamának tablóképe.

Kuriózum az a viaszpecsétes oklevél, melyet Kertészné Kruzslyák Anna úrhölgynek, állami tanítónőnek adtak 1911-ben Abaújszántón „kiváló, buzgó és sikeres” működéséért, melyet „a magyar nemzeti közművelődés szolgálatában” kifejtett.


ÉNEKKAR, ÉNEKOKTATÁS, HANGSZERGYŰJTEMÉNY

Látható az iskola énekkarának 40 aranyoklevele, az énekkar 40 évének a története, újságban megjelent híradások, műsorfüzetek, 25 év hangzó anyaga a fontosabb fellépésekről.

Hanglemez, melyen énekel az iskola énekkara, továbbá 20 rádiós szereplése magnószalagon, illetve CD-n.

Az énekoktatás fejlődése látható a „középtanodai” tankönyvtől napjainkig.

Az Angolkisasszonyok „Kék Madár” kórusának emlékei, a Városi Vegyeskar, a Liszt Kórus, az Állami Zenede”, a Zeneművészeti Szakközépiskola története.

Csaby József Csaba karnagy tanár úr 1957 és 1997 között volt az iskola kórusának vezetője.

TECHNIKAI ESZKÖZGYŰJTEMÉNY

Ide tartoznak az iskola volt audiovizuális eszközei, 8 és 16 mm vetítők, diafilm, diapozitív vetítők, lemezjátszók, rádiók, fényképezőgépek, fizikai szertári eszközök, stb.

IFJÚSÁGI KÖNYVEK

Diákkönyvtári könyvek, vallásos, regényes, kalandos ifjúsági szórakoztató kiadványok, gyermekújságok idézik a 20-as, 30-as esztendőket.

Ebben a tájékoztatásban csak a kiállított anyagokról próbáltam nagyjából számot adni. A mai napon a leltárkönyv 6241 darab tárgyat mutat. Az irattár pedig 336 iratot őriz, melynek egy része szintén pedagógiatörténeti emlék.

E számok mutatják, hogy a gyűjtemény kinőtte magát.

KIADVÁNYAINK

1992        Jubileumi évkönyv jelent meg a Dózsa György Általános Iskola (volt Szent István Elemi Népiskola) történetéről (p 112)

2000        Iskolatörténeti kalauz címmel adalékok jelentek meg a gyűjtemény kiállításához (p 196)

Sorozatot indítottunk Tanítók, tanárok címmel, melyben a város emlékezetes nevelőinek életét írjuk meg:

2000        In memoriam Helyes László (1914-1981) /p 46/

2003        In memoriam Bálint Péter, Horváth Gyula, Kováts Zsigmond, Mohos Zoltán, Tantó István /p 122/

2004        In memoriam dr. Előd István (1912-1990) /p 105/

A gyűjtemény nincs befejezve, nincs költségvetése, társadalmi munkában működik. Előre történő bejelentésre szívesen fogad csoportokat és egyéneket is.

Köszönetet mondunk a gyűjteményt befogadó és azt minden tőle telhető módon támogató Dózsa György Általános Iskola igazgatójának, vezetőinek, nevelőinek, valamint alkalmi szponzorainknak, akik nélkül e gyűjtemény nem állhatott volna össze, s nem képezné e pedagógiai érték tárgyát.

Ajánljuk a kedves olvasónak, tanítóknak, tanároknak, pedagógusjelölteknek és más érdeklődőknek, hogy tekintsék meg a Gyűjteményt!

Veszprém, 2004. május 5.

Kováts Sándor

a gyűjtemény gondozója

Pályázatok
Képek gyüjteménye
Arhívum